A Magyar Orvostársaságok és Egyesüle­tek Szövetsége (MOTESZ) által koor­dinált Szív és Érrendszeri Nemzeti Program és számos alprogram sikeresen valósította meg a lakossági egészség-felvilágosítást, az egészségmegőrzés feladatainak is­mertetését és ezeken keresztül a beteg­ségmegelőzést.^1–3A korábbi években az „Éljen 140/90 alatt!” program,⁴az „Ereink Védelmében (ÉRV)” Program, a Nemzeti Diabétesz Program, a Stroke Program, az Infarktus Regiszter, az elhízás és a kolesz­terincsökkentés, illetve a „Mozgás = Egész­ség” programjai mindezek megvalósulási színterei, lehetőségei voltak.

Az elsősorban az élelmiszer-adalékanyagok kiterjedt alkalmazása miatt jelentősen megnőtt foszforbevitel nemcsak a vesebetegeknek káros, hanem az egészséges populációban is növeli a szív-ér rendszeri betegségek és a cu­korbetegség kockázatát. A legkönnyebben megvalósítható és legolcsóbb foszforbevitelt csökkentő eljárás az állati fehérjék, elsősorban a húsok, hentesáruk, tejtermékek fogyasztásának csökkentése. A legnagyobb ered­ményt az élelmiszer-adalékokat tartalmazó ételek – vagyis a feldolgozott, félkész és gyorsételek – mellőzésével, a helyben termő, friss alapanyagokból otthon elkészített ételek előtérbe állításával tudjuk elérni.

Életmódunk miatt az alacsony magnéziumszint okozta problémákkal egyre gyakrabban kell számolnunk. A hipomagneziémia aluldiagnosztizált álla­pot, előfordulása kb. 2% az átlagpopulációban, a lappangó esetek aránya egyes betegcsoportokban akár 80% is lehet. A Mg anyagcseréjét a bél­ből történő felszívódás, a renális visszaszívódás és a csontbeli raktározás határozza meg. E folyamatok újabban megismert részletei magyaráznak több genetikai vagy farmakológiai eredetű, alacsony magnéziumszinttel járó állapotot. A megfelelő fiziológiás Mg-forrást biztosító étkezés annak általános pozitív hatása miatt is támogatandó. Hazánkban az ajánlott napi bevitel 375 mg. Túladagolástól főként krónikus veseelégtelenségben kell tartani. A cikkben a Mg fiziológiás és egyes kórfolyamatokban betöltött szerepét ismertetjük.

Az optikai koherencia tomográfia (OCT) a legújabb intravaszkuláris képalkotó mód­szer a koszorúerek tanulmányozására. Stabil coronaria-betegségben és akut coro­naria-szindrómában (ACS) egyaránt használható. A mikroszkópét megközelítő fel­bontásával igen részletgazdag képet ad a koszorúerek faláról in vivo. A sztenózisok mértékének megállapításán túl alkalmas a perkután intervenciók vezérlésére és a beavatkozás utáni követésre is. 

A korfüggő macula-degeneráció „nedves”, azaz exszudatív típusának kezelésé­ben áttörést jelentettek a vaszkuláris endoteliális növekedési faktort (VEGF-et) gátló gyógyszerek, a korábban elkerülhetetlen nagyfokú látásromlás megaka­dályozhatóvá vált. A VEGF-gátlók gyógyszercsaládjának legújabb tagjáról, az afliberceptről – más néven VEGF-csapdáról, kereskedelmi nevén Eylea^® készít­ményről – szerzett tapasztalatokat foglalja össze a közlemény.
Drug Design, Development and Therapy, 2013. augusztus

Átmeneti agyi keringészavart követően az orvos ténykedésének a hasonló epizódok, illetve a stroke megelőzésére kell irányulnia. A fő kockázati tényezők a magas vérnyomás, a dohányzás, az elhízás, a mozgásszegény életmód, a cukorbetegség és a vérzsírszintek eltérései. 

Főbb tézisek: 1. Az atherosclerosis ellen ható tényezők között fontos helyet foglal el az endothel nitrogén-monoxid- (NO-) termelése, amit jelentős mértékben gátol a szuperoxid gyökök (O2 –) számos kórképpel összefüggésbe hozható termelődése. 2. Az NO- és O2 –-termelődés egyensúlyának megbomlása elősegíti számos szív-ér rendszeri betegség kialakulását és súlyosbodását, az atherosclerosistól az akut coronaria-szindrómáig és a szívelégtelenségig. 3. Az endothelialis diszfunkció progresszióját számos klinikai teszt jelezheti előre, főként a koszorúsereken végzett acetil-kolin-teszt és az alkari artériák áramlásfüggő dilatációjának meghatározása. Egyéb kockázati markerek, például az aszimmetrikus dimetil-arginin és egyes natriuretikus peptidek meghatározása is jelentőségre tett szert. 4. A terápiás lehetőségek közül az antioxidánsok (C- és E-vitamin, probucol) kedvező hatását csupán néhány kisebb vizsgálatban sikerült igazolni, alighanem az antioxidánsok transzportjának összetett mechanizmusa miatt. A sztatinok és az ACE-gátlók nagy tanulmányokban egyértelműen kedvező hatásúnak bizonyultak. Az NO-donorok előnyös hatásai csak akkor maradtak fenn tartósan, ha nem alakult ki szabad gyökök termelődésével járó tolerancia. Az endothel szimpla, folytonos sejtréteg az erek belső felületén, amely már pusztán az azt alkotó sejtek száma (531013), tömege (1,5 kg) és összfelülete (1000 m2) alapján is különálló szervnek tekintendő. Az endothelt alkotó sejteknek – azon kívül, hogy elválasztják az ér lumenét az érfaltól – autokrin/parakrin funkciójuk is van. Különböző vazoaktív, növekedési és mátrixmoduláló faktorok (a prosztaciklin mellett főként a nitrogén-monoxid [NO]) termelése révén befolyásolják az erek tónusát, növekedését, valamint a sejtek vándorlását. Részt vesznek az extracelluláris mátrix felépítésében, gátolják a thrombocyták és a monocyták aggregációját, kitapadását és infiltrációját. Ily módon az endothel szabályozza a véralvadást, az erek tónusát, a vérsejtek kitapadását és migrációját, valamint az érújdonképződést.